Az új lakásokat elnézve sok kérdés felmerülhet egy leendő vásárló fejében, többek között, hogy hol, mekkorát és milyen célra vásároljon. A pénzügyi korlátok általában adottak, és aki nem saját célra vásárol még mindig választhat aközött, hogy rövid távra adja ki az új "szerzeményt", ez esetben a vásárlásnál érdemesebb a belső kerületekre koncentrálni, vagy inkább valamelyik külső kerületben vásárol alacsonyabb vételáron, és hosszú távra keres bérlőket. Megnéztük ezeket az eshetőségeket a VII. és a XIV. kerületben, hogy kiderüljön vajon mekkora különbség van a vételi árakban és a havi bevételekben.
A 2018-ban épített lakások több mint felét értékesítési céllal építették (54 százalék), míg a saját használatra épített lakások aránya inkább a kisebb településeken meghatározó - derül ki a KSH elemzéséből. Bár úgy tűnik, hogy egyre több új lakás talál gazdára, érdemes megnézni az elmúlt egy évtizedben azt, hogy mikor mennyit tett ki az új értékesítések arány az összes eladáson belül.
Több mint 1800 új lakást adtak el Budapesten 2019 telén - derül ki a Budapesti Lakáspiaci Riport legfrissebb adataiból. A legnépszerűbb kerület továbbra is a XIII., ami az összes eladott új lakás közel negyedéért felel. Budán legtöbben a XI. kerületben vásároltak, ahol szám szerint 192 lakás talált gazdára.
Közel 23 500 lakást tartalmaz a Budapesti Lakáspiaci Riport legújabb adatbázisa, de ebből kevesebb mint 6500 szabad lakás érhető el a vásárlók számára. A projektekben szereplő lakások mérete valamelyest növekedett, amire a 70 négyzetméternél nagyobb lakások arányának növekedése utal. A vizsgált lakások mindegyike olyan fejlesztésekben található, amely 2018 negyedik vagy 2019 első negyedévében legalább egy szabad lakást tartalmazott.
2018-ban 17 681 új lakás épült, 23 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 36 719 volt, 3,4 százalékkal kevesebb, mint 2017-ben. Budapesten átlag feletti mértékben csökkent az új bejelentések száma, a városokban és községekben viszont tovább nőtt az építkezési kedv. Összességében úgy tűnik, hogy a lakásépítések száma idén és jövőre érheti el a csúcsát.
Alig van miből válogatnia annak, aki most keresgél a budapesti egy-, vagy kétszobás új lakások között, 50 négyzetméter alatt a lakások csupán 22 százalékát árulták még a fejlesztők tavaly év végén. Ebből a szempontból biztosan jobb helyzetben vannak azok, akinek van lehetősége akár egy 100 négyzetméternél nagyobb új lakást megvenni, ezeknek ugyanis még a fele szabad préda a piacon. Vannak közöttük egészen érdekes, egyszobás, vagy éppen hatszobás ajánlatok is, természetesen hatalmas terasszal.
Az új lakásokkal kapcsolatban legtöbbször csak Budapesttel foglalkoznak az elemzések, noha a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban is egyre több lakás épül. Az Otthon Centrum a vidéken épülő projekteket vizsgálta meg, megnézve azt, hogy hol, milyen árakon lehet új lakáshoz jutni.
Vajon mennyit fog drágulni egy lakás, ha kivezetik a kedvezményes áfát? Milyen hatása lehet mindennek az új és milyen a használt lakásokra nézve? A mostani lakáspiac legfontosabb kérdése a lakásáfa jövője és az azzal kapcsolatos különböző intézkedések. Az alábbiakban azt néztük meg, hogy mire számíthatunk, és mire kell különösen odafigyelnünk ezzel kapcsolatban, illetve miért lesz érdemes részt venni az október 12-14 között megrendezésre kerülő ingyenes Lakás 2018 Kiállításon.
Ismét elkészítette az Otthon Centrum azt az elemzést, amelyben a megyeszékhelyek és a megyei jogú városok új építésű lakáskínálatát hasonlítja össze azokban a városokban, ahol legalább 50 darab új lakást kínálnak eladásra. A fél évvel ezelőttihez hasonlóan a legdrágább város továbbra is Sopron, ahol az új építésű lakások négyzetméterára meghaladja az 500 ezer forintot. Ez is elmarad azonban a budapesti új lakások áraitól.
A Budapesti Lakáspiaci Riport negyedévente teszi közzé az aktuális új lakások kínálatát projektek szerinti bontásban, ami alapján Budapesten jelenleg 418 beruházás közül lehet választani. Összességében ez több mint 21 ezer lakást jelent, amelynek viszont nagyobb részét már értékesítették, így mintegy 6700 lakás közül választhatnak a leendő vásárlók, melyek között a legérdekesebb lakásokat kerestük.
Bár a lakásépítési kedv évek óta fokozódik és növekszik az átadott új lakások száma, évtizedes összevetésben még mindig alacsony szinten van a piac - derül ki az ingatlan.com legfrissebb, hivatalos KSH-adatokat is feldolgozó elemzéséből.
Budapesten évek óta a XIII. kerületben épül a legtöbb lakás, most viszont a Budapesti Lakáspiaci Riport térképén azt is megnézhetjük, hogy melyek azok a kerületek, ahol a fejlesztők előszeretettel indítanak építkezéseket, valamint hol, mennyi szabad lakás áll a vevők rendelkezésére.
Dübörögnek az építkezések Magyarországon, a korábbi évekhez képest rengeteg új lakás épül. Budapest a boom egyik fő helyszíne, ahol több ezer lakás átadása várható az idén és jövőre. Az emelkedő költségek miatt az új lakások árai rekordsebességgel növekedtek az elmúlt években. Budapesten az év elején egy eladó új lakást átlagosan 720 ezer forintos négyzetméteráron lehetett vásárolni, mára inkább 740 ezer forinthoz kezdenek az árak közeledni.
Meghaladta a 20 ezret a Budapesten épülő új lakások száma 2018 második negyedévében, az élénk keresletet mi sem mutatja jobban, mint hogy ezeknek a kétharmada már elkelt, de van olyan része is a fővárosnak, ahol az új lakások csupán 10-20 százaléka maradt még szabad. Persze olyan is, ahol az egyébként is kevés épülő lakás 70 százalékát nem adták el.
A legfontosabb hazai fejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), mint kiemelt szakmai érdekképviselő szervezet, 12 pontban foglalta össze az 5%-os lakásáfa által hozott lakáspiaci fellendüléssel kapcsolatos álláspontját és további pontokban a jövőre vonatkozó javaslatcsomagját.
Egészen színes képet mutatnak a fővárosi kerületek, ha az új lakások egy év alatt bekövetkezett drágulását nézzük, van kerület, ahol egy év alatt 5 százalékot alig emelkedtek az új lakások árai, de olyan is ahol a 40 százalékot is meghaladta a drágulás. Elsőként a főváros budai oldalán épülő új lakóingatlanoknál néztük meg, hogy mekkora az eltérés a mostani és az egy évvel korábbi kínálati árak között.
Valósággal felforgatta az újlakás-piacot a néhány héttel ezelőtti bejelentés, miszerint 2019 végétől nem tervezi a kormány az 5 százalékos áfakulcs meghosszabbítását az új építésű lakások esetében. Varga Mihály akkor úgy fogalmazott, hogy a kedvezmény alapvető célja az volt, hogy a "népességfogyás lassuljon, forduljon meg, demográfiai változás legyen, amit a lakások építésével kössenek össze. Az ingatlanbefektetők és a külföldi lakásvásárlók támogatása nem volt célja a kormánynak". Ebből már akkor is lehetett sejteni, hogy ha a lakásáfa meg is szűnik, valamiféle kompenzáció várható helyette, amiről most további részleteket közölt a Figyelő.
Minimum meglepőnek számító kijelentést tett a Világgazdaságnak adott interjújában Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke. A túlnyomó részt a jövő évi költségvetésről szóló anyagban (amiről itt írunk részletesebben), szerepel egy kérdés, és rá egy érdekesnek tűnő válasz. Nemhogy nőne, a túlkínálat miatt inkább csökkenni fog az új építésű lakások ára, véli Bánki Erik.
Az elmúlt napokban a régóta várt, de mégis valamiért váratlanul jött Varga-bejelentés tartja lázban a lakáspiac szereplőit, a fejlesztőktől, a bankokon át, a jogászokon keresztül, a vásárlókig. Mindenkit. Régóta várta a lakáspiac a végleges miniszteri állásfoglalást az 5%-os lakásáfa ügyében (sokan bíztak hosszabbításban), hiszen a bizonytalanság az egyik legkomolyabb akadály a piacon, pláne ha 2-3 éves fejlesztési ciklusról van szó, úgy mint manapság egy lakóprojekt esetében. Július 3-án este megkaptuk a választ. 2020. január 1-jétől újra a régi, a 27%-os áfa terheli az új építésű lakások nettó vételárát (legyen az egy elmaradt részlet, vagy a teljes összeg). És bár erre készülhetett a piac, mégis a rengeteg optimista, egymást erősítő szakmai vélemény miatt hidegzuhanyként ért (szinte) mindenkit a hír. Innentől pedig jön a megválaszolásra váró kételyek sokasága. Jogászok, adótanácsadók, ügyvédek, fejlesztők még hetekig, akár hónapokig is keresik majd a megfelelő válaszokat. Várják az újabb állásfoglalásokat akár a NAV-tól, akár a minisztériumtól. De mi ez az egész? Mi lesz a folyamatban lévő lakásokkal, és azok árával? Mi lesz a csúszásokkal? Mi lesz a bedőlésekkel? Mi lesz a lakáspiac lendületével? Mi lesz a használt lakások árával? Mi lesz a teljesítés előtt előlegként 5%-os áfával befizetett összegekkel (adóelkerülés?)? Mi lesz a sok kisebb vagy nagyobb fejlesztővel, eltűnnek a szerencsevadászok? Napestig sorolhatnánk, amikre a következő hetekben majd igyekszünk is válaszolni a piac szakértőinek bevonásával. Most röviden arról, amit eddig tudunk, és amilyen hatásokra számítunk.
